A „Mindenki Egy Senki Más” szülőklub tapasztalatairól

A pandémia sajnos megnehezítette a dolgunkat, hiszen élő, személyes klubalkalmakat nem tarthattunk az elmúlt hónapokban. Ez a helyzet viszont megmutatta mennyire fontossá és értékessé váltak a klubalkalmak annak a 30 fő klubtagnak, akik rendszeresen részt vettek a járványhelyzet előtt a programunkon. A többségében hölgyekből, családanyákból álló tagság körében még a klub első „bevezető” alkalmán igényfelmérést végeztünk arról, hogy milyen témákban szeretnének leginkább előadásokat hallani és fórumbeszélgetéseken, esetlegesen egyéni konzultációkon részt venni. Komoly tanulság volt számunkra az, hogy a csoport elsöprő többségben (80%!!!) leginkább életvezetési tanácsokra kíváncsi, főként abból a perspektívából, hogy milyen módszerekkel, megküzdési stratégiákkal lehet kitörni a szegregáció okozta szociokulturális hátrányokból.

Mindezzel összefüggésben a legnépszerűbb visszatérő témánk a bibliai antropológia volt és a legszenzitívebben a szívről és a lelkiismeretről szóló előadásra reagáltak a klubtagok. Látható, hogy a szociokulturális problémák egyik fő gyökere nem pusztán az anyagi-egzisztenciális depriváció, illetve a széles társadalomban elvárt műveltség hiánya, hanem az alacsony önértékelés, a destruktív értékrend, és az ebből következő problematikus etika, erkölcs.

A második legnagyobb érdeklődést kiváltó témánk a generációs viszonyok, a generációk közti kapcsolat, az egymásnak adott pszichoszociális javak, azaz a nevelés maga volt.

A sikeres értékközvetítésen túl a klubélet eddigi legnagyobb hozadéka, legjobb gyümölcse a közösséggé válás és a közösség fejlesztése volt. A kezdeti bizalmatlanság után a tagok őszintén megnyíltak mind a klubvezető, mind a klubtagok, egymás iránt. A közösséghez tartozás pozitív értékké vált a tagok életében és a klubéleten túl saját maguk proaktívan szerveztek közös ünneplést, közös főzéssel. Mindez számunkra is világossá tette, hogy a klub mint munkaforma rendkívül hatékony, hiszen a működtetésével „két legyet ütöttünk egy csapásra”: azaz a személyes (szülői kompetenciák) fejlődésen túl egy sorstárs közösség létrejöttét és produktív kibontakozását is elindíthattuk. Mindezek az eredményezték, hogy számos klubtagunk elkötelezettebbé vált a felelősségtudatos gondolkodás, gyermeknevelés és életvezetés iránt. Ezek az alapvető értékek a személyiség éretté válását szolgálják, nem csupán a családi feladatok, a szülői képességek terén jelentenek jó alapot és „motort”, de a hivatás, a munka területén való helytálláshoz is hozzásegítenek. Hiszen a szegregációból való kitörés kapcsán azokat a munkakompetenciákat, életvezetési stratégiákat tárgyaltuk, amelyek lehetővé teszik az eredményes öngondoskodást, a tehetségek kibontakoztatását. Mivel tudjuk, hogy a tartós szociokulturális hátrányokból az egyik legfontosabb pozitív kitörési esélyt a minőségi oktatásban való részvétel, az igényes pályaválasztás és a tudatos karrierépítés jelentheti, ezért mind a szülők, mind a gyermekeik számára központi jelentőségű.

A pandémia – ahogy már jeleztük – sajnálatos módon felfüggesztette az aktív klubéletet, ezért egyfajta átmeneti megoldásként a digitális kommunikációs csatornákat kezdtük el használni, illetve rendszeresen meglátogattuk az aktív klubtagokat és biztosítottuk számukra a járványügyi szabályok messzemenő betartásával a személyes konzultációt.

Mivel a klubéletre most már stabil igény van és a folyamatos személyes életvezetési tanácsadás csak átmeneti megoldás, a legfontosabb jövőbeli célunk, hogy a járványhelyzet utánra rendelkezésünkre álljon egy olyan komfortos, barátságos klubhelyiség, amit valóban a magukénak érezhetnek a klubtagok és ami alkalmas arra, hogy tartósan otthont nyújtson a klub közösségének.

Skip to content